HR szempontból milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek a koronavírus ideje alatt?
Az egyik legnagyobb kihívást a bizonytalanság okozta, amit a COVID hozott magával. Rengeteg rendeletet adott ki a kormány, melyek még ha átmenetileg is, de módosították a hatályos Munka Törvénykönyvének előírásait. Ezeket a szabályokat kialakult gyakorlat nélkül, szinte azonnal adaptálni kellett a működésünkbe. Erre még korábban nem volt példa ilyen mennyiségben és gyorsaságban. Számos tájékoztató anyagot, illetve forgatókönyvet kellett készítenünk a különböző lehetséges helyzetekre a menedzsment, kirendeltségvezetők illetve a kollégák számára, hogy ezzel is csökkentsük az információ hiányból eredő bizonytalanságot. Például, hogy milyen munkajogi lehetőségei vannak a munkavállalóknak és a munkáltatónak egy esetleges iskola vagy óvoda bezárás esetén, amikor hetekre, vagy akár hónapokra a szülőknek kell megoldaniuk a gyermekük otthoni felügyeletét.
A másik, hogy a kollégáink védelme érdekében szinte azonnal elrendeltük az otthoni munkavégzést azokban a munkakörökben ahol ez lehetséges volt, de erre informatikailag is fel kellett készülnünk és a vezetőknek új, vagy eddig kevésbé gyakori technikákat, eszközöket kellett használniuk a munkatársaikkal való közös munkájuk során.
A harmadik, hogy a védekezés miatt nagyon sok egyéni védőeszközt, fertőtlenítőt kellett beszerezni, ami a vírus kezdetén szinte azonnal hiánycikké vált, valamint fontos volt az együttműködés, a zökkenőmentes szervezés a központtal és a kirendeltségekkel, hogy az eszközök gördülékenyen kiosztásra kerüljenek a megbízóinknál szolgálatot teljesítő munkatársaink részére, akiknél nyilván nem volt lehetőség home office alkalmazására.
Hogyan hatott a munkaerő toborzására, felvételére a Pandémia?
Általában elmondható, hogy a munkaerő elvándorlási kedv csökkent a vagyonőrök körében, alacsonyabb volt a fluktuáció a normál időszakhoz képest, ezért kevesebb új munkaerőre és ebből adódóan hirdetésre volt szükségünk, mint korábban, de a megjelent hirdetéseinkre közel azonos számban volt pályázó. A szellemi területekre pályázók körében figyelhető meg egy csökkenés a pályázók számát tekintve, ami valószínűleg részben abból adódik, hogy jelenleg lényegesen több munkáltató él a home office lehetőségével, mint 2019.ben. Feltehetően, azok a munkavállalók akik valamiért nem érzik jól magukat a munkahelyükön és minden nap be kellene járniuk dolgozni, elkezdenének új munkalehetőség után kutatni. A jelenlegi helyzetben, viszont a munkaidejük egy részében otthonról dolgoznak, ezért tompul az esetleges elégedetlenség, kevesebb a konfliktus így elviselhetőbb a helyzet számunkra, ebből következően a már kiismert munkáltatót nem szeretnék feltétlenül lecserélni.
A járvány miatt nagy teret kapott az otthoni munkavégzés.
Milyen hatással volt ez rátok nézve?
A HR osztály is otthonról látta el a feladatait és ennek megfelelően megszaporodtak a TEAMS-es meetingek, ami természetes, mert ezzel próbáltuk meg pótolni a személyes találkozások hiányából fakadó információcserét. Tapasztalataink szerint az otthoni munkavégzésből jól vizsgázott a szervezetünk és itt az egész cégre gondolok. Véleményem szerint ellenben, a csapatkohézió szempontjából elengedhetetlen, hogy bizonyos időközönként személyesen is találkozzanak a munkatársak egymással. Az otthoni munkavégzéssel sokkal rugalmasabb és attraktívabb munkáltatóvá válhatunk a szellemi foglalkoztatás területén.
